Uniunea Europeana Guvernul Romaniei POS Mediu Consiliul Judetean Covasna Instrumente structurale
Bodoki- és Baróti hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz Tőzegláp, Lassúág-Honcsok Tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír természetvédelmi területek  megfelelő kezelése

Csókás-Veczer dombság

A terület kezelési terve 2016-06-30

A ROSCI0056 Csókás-Veczer dombság védett terület kezelési terve az a hivatalos dokumentum mely meghatározza azon tevékenységeket melyek a terület megőrzését és védelmét kell szolgálják. A terület gondnoka és a helyi hatóságok a kezelési tervben foglaltak alapján kell ellássák tevékenységüket.  

A kezelési tervvel kapcsolatos nyilvános konzultációra  2015. szeptember 4-én került sor Árapatakon. 

Miután a tervet a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kedvezően véleményezte, 2015 decemberében benyújtottuk a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz jóváhagyásra. Ez a folyamat zárult le május végén mikor minisztériumi rendelettel jóváhagyták. 

A teljes román nyelvű dokumentum itt tölthető le: 

A Csókás-Veczer-dombság terület kezelési terve - első rész 
A Csókás-Veczer-dombság terület kezelési terve - második rész 

Képek a nyilvános konzultációról: 

  

 

 

Védett fajok

Eurázsiai hód (Castor fiber): Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Testtömege 20–33 kg, testhossza 75 cm-től egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Bundája barna, tömött, selymes és vízhatlan. Kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt: lágyszárúakat, fakérget és leveleket. A szaporodási időszak télre esik. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van. Hazánkban teljesen kihalt, a visszatelepítési intézkedések 2006-ban kezdődtek, és igen sikeresnek bizonyultak.

 

Sárgahasú unka (Bombina variegata): testhossza 4-5 cm, háta szemölcsös egyszínű barnás, szürke vagy olajzöld. A hasoldal bőre sima, feltűnő sárga színű, nagy szürke, fekete vagy szürkéskék foltokkal. Élőhelye iránt nem túl igényes, gyakran időszakos pocsolyákban, kis tavakban fordul elő, a folyóvizeket azonban kerüli. Férgekkel és más kisméretű gerinctelenekkel táplálkozik. Októbertől március- áprilisig iszapba ásva telelnek.

 

Tarajos gőte (Triturus cristatus): legnagyobb romániai gőtefaj, a hím 13-14 cm, a nőstények valamivel nagyobbak 16-18 cm. Teste robusztus, feje kicsivel hosszabb, mint széles, végtagjai erősek. Bőre durván szemölcsös. Feje, nyaka és testoldala sok apró fehéres folttal díszített. Hasa sárga, narancssárga, sötét szabálytalan foltokkal. A hím nászidőben magas, erősen fogazott háti- és faroktarajt hord, melyeket mély bemetszés választ el egymástól. A dúsan benőtt, természetes tájakat kedveli, de gyakran megjelenik mezőgazdasági területeken is. Rovarokkal, férgekkel, meztelencsigákkal, csigákkal, ászkarákokkal, ebihalakkal és ikrával táplálkozik. Több hónapos pihenőjét fagymentes, védett búvóhelyen tölti. A párzási időszak március-április között van.

 

Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp hungrica): nősziromfélék családjába tartozó lágyszárú, évelő növény. Virágzása április-májusra tehető. 10-30 cm magas. A szár nem ágazik el, 1-4 virág nyílik rajta. Kard alakú levelei laposak, szélesek, ép szélűek. A virágok lila színűek, egy száron kettő-négy bimbó található, melyek közül egyszerre csak egy virágzik, csupán egy-két napig. Csak miután az első virág elhervadt, nyílik a következő bimbó.  Élőhelyét száraz lejtősztyepprétek, sziklagyepek, sziklafüves lejtők, néha pusztai cserjések alkotják.

 

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar): nedves rétek, mocsarak és lápok lakója. A hím szárnyszíne csillogó vörös. A nőstény sötétebb színű, elülső szárnyain számos fekete pont található, hátulsó szárnyai nagyrészt barnák. Mindkét nemnél narancsos színű az elülső, és ezüstös szürke a hátulsó szárnyak fonákja. Mérete általában 20 mm. Évente két nemzedéke fejlődik: május- június és július- augusztusban.

 

Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone): fehérlepkék családjába tartozó, ritka nappali lepkefaj. Mérete 36-48 mm között változik. Szárnyainak alapszíne tűzvörösbe hajló mély narancsvörös. Évente két nemzedék repül, az első májusban, a második július-augusztusban. Tápnövényei a csüdfű- (Astragalus spp.) és zanót-fajok (Cytisus spp.) Élőhelyei pusztafüves lejtősztyeppek és erdős sztyepprétek. 

Csókás-Veczer dombság Élőhelyek

 

40A0* Kontinentális cserjések

Turista útvonalak

Csókás-Veczer dombság

Natura 2000 élőhelyvédelmi terület 2007-től, egyben országos jelentőségű természeti rezervátum is. Területe 917 ha, melynek 90%-a Kovászna, 10%-a pedig Brassó megyéhez tartozik. Magas dombos és hegyes vidék, több értékes sztyeppi fajjal.
A terület teljes mértékben átfed a Bodoki- és Baróti hegység madárvédelmi területtel, így  madárvédelmi szempontból is igen fontos (pl. fekete gólya, uhu, kék vércse).
Biológiai, geológiai és archeológiai szempontból
is jelentős. Az itteni Retkes árokban pliocén korú fosszíliákat találtak, a Tyiszk-hegy pedig az erősdi kultúra lelőhelye.

Eseménynaptár
Időjárás
Hasznos linkek

  

    


 

Proiect cofinantat din Fondul European pentru Dezvoltare Regionala.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro
Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene sau a Guvernului României