Saját rendezvények

Oldal: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23]

Uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálása2022-02-18

A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es természetvédelmi területen folytatjuk február és március során is az uráli bagoly (Strix uralensis) állomány monitorizálását. Sokszor nem teszi tiszteletét egy példány sem a megfigyelési ponton, de válaszol a hangjuk lejátszására. Sokszor lenne segítségünkre a telehold ezeknek a csodálatos madaraknak a megfigyelésében, de pont olyankor nem teszik tiszteletüket. Figyeljünk rájuk azért is, mert határozottan védelmezik fészküket, bármit megtámadva, ami túl közel merészkedik.

A fényképek ugyanazon helyen készültek este 9 körül, előbbi vakuval, a második a hold fényénél.

A jégmadár (Alcedo atthis)2022-02-18

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik. Erdőszéleken is él.
Testhossza 16-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-28 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös. Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a halivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.
Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb.60-90 cm hosszú, vízszintes folyósót, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 tojását, melyen 21-27 napig kotlik.
Az európai populáció nem túl nagy, 79.000-160.000 párra tehető, ebből mintegy 12.000-15.000 Romániában él. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján 7-10 párra becsülték az állományát.
A folyóvizek szabályozása és a partfalak árvízvédelmi szempontok szerinti kiképezése jelenti a legnagyobb veszélyforrást a jégmadárra, ezáltal ugyanis a költőhelyei semmisülhetnek meg. A folyópartok egyes szakaszain meredek falak kialakításával vagy rehabilitációjával lehet segíteni a faj tartós megjelenését/fennmaradását adott folyószakaszokon, mely intézkedés egyben több más madárfajon (gyurgyalag, partifecske) is segít.

Fotó: Szabó József

A nagy kócsag (Egretta alba)2022-02-16

A nagy kócsag (Egretta alba) gázlómadár, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozik.
A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, általában a nádasban építi meg fészkét, de fákra is telepedhet. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák a fészket 34-35 nap után hagyják el.
Táplálékát halak, kétéltűek, vízirovarok, kisemlősök alkotják, módszere a többi gémféléhez hasonlóan a mozdulatlan várakozáson és gyors lecsapáson alapszik.
Érdekesség, hogy a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület 1889-ben a kócsagirtás (pontosabban a dísztollakkal való kereskedelem) visszaszorítása érdekében alakult.
Bár nem fészkel a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi területen, táplálkozás közben gyakran megfigyelhető.

A fekete gólya (Ciconia nigra)2022-02-03

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul.
Testhossza 90-105 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-145 centiméter, tömege 2,5-3 kg. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.
Leginkább az erdőkben csendesen folydogáló patakokban, tocsogókban vagy az erdők övezte tavak mentén keresi táplálékát. Követi a patakok folyását s a mederben gázolva szedegeti össze az apró halakból, békákból, rovarokból álló táplálékát. A tavakban akár hasig a vízbe gázolva, a csőrével tapogatva vadászik apró halakra és egyéb élőlényekre. Néha a folyók mentén, a zátonyokon sétálva keresi táplálékát, olykor a fészkelőhelye közelében elterülő mezőgazdasági területen egerészik fehér gólyákkal és más gázlómadarakkal egy csapatban.
Augusztusban ártereken gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd április elején érkezik vissza Európába.
Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe, egy kihajló vastag ágra rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másik, elhagyott fészket. A 3-5 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva ülnek. Miután a 30-35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. A fiókák 70 nap után vállnak teljesen önállóvá.
Nemzetközi szinten mintegy 7.800-12.000 párra becsülik a teljes állományát, amiből mintegy 160-250 pár fészkel Romániában. A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen a rendelkezésre álló alkalmas élőhelyek alapján mintegy 10-22 párra becsülték a fészkelőállományát.
Állományainak fennmaradása nagymértékben függ az erdőgazdálkodási gyakorlattól. Fontos, hogy a fészkelőhelyei mentesek legyenek az emberi zavarástól. Ugyanakkor az erdőközeli nedves élőhelyek fenntartása is rendkívül fontos.

Fotó: Szabó József

Február 2, a vizes élőhelyek napja2022-02-02

1971-ben ezen a napon írták alá Iránban a Ramsar-i Egyezményt, mely a nemzetközi jelentőségű vizes területek, kiemelten a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről szóló megállapodás. 1975-ben lépett hatályba. Románia 1991-ben csatlakozott, azóta 19 terület került az egyezmény védernyője alá. Hozzánk legközelebb a Brassó megyei Szúnyogszéki halastavak elnevezésű terület található. A 415 hektáros védett övezet egyben Natura 2000-es terület is.

Fekete gólyák (Ciconia nigra) a szúnyogszéki halastavak egyikén

A területről bővebben: https://www.deltadincarpati.ro/ro/

Oldal: [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23]