Saját rendezvények

A biológiai sokféleség nemzetközi napja minden év május 22-e, mert ezen a a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény mai szövegét az ENSZ Környezeti Programjának Nairobiban tartott 1992. évi konferenciáján. A Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es terület madárvédelmi céllal volt létrehozva, azonban ez azt is jelenti, hogy óvni kell az otthonukként szolgáló erdőket, mezőket is, a fákat, lágyszárúakat, rovarokat, rágcsálókat, gombákat stb.
Mert önmagában egy madárfaj sem képes életben maradni, de az emberi faj sem képes fennmaradni a vele együtt élő mikroszkopikus vagy nagytestű élőlények nélkül. Mindennek megvan a helye a természetben, és a lánc megszakadása beláthatatlan következményekkel járhat.
Óvjuk a természetet!

A Méhek világnapját 2018-ban tartották először az ENSz egy évvel korábbi határozata alapján. Május 20-a emlékeztetés az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša (1734 – 1773) születési napjára. A méhek végzik el a virágok beporzásának nagy hányadát, ez igaz az emberi termesztésben levő növények jelentős hányadának esetében is, mint a repce vagy a gyümölcsfák. Érdekes, hogy még az üvegházi mezőgazdaság esetén is „alkalmaznak” méheket a beporzás jobb minőségű elvégzésére például a paradicsom termesztése esetén. A rovarirtó szerek nagy hányada azonban nem képes különbséget tenni a szúnyog vagy a méh között. Alkalmazásuk ezért nagy felelősséget igényel, hiszen a méhek nélkül az emberi faj élelmezése is veszélybe kerül.
Segíthetjük őket, ha kertünk, településünk parkja nem egy „zöld sivatag”, hanem vannak benne lekaszálatlan, virágos oázisok, bokrok. Vigyázzunk a méhekre, hogy legyen, ki beporozza virágainkat.

Ma van az idén 120 esztendős Madarak és fák napja. 1902-ben a mezőgazdaságra hasznos madarak védelmére hozott párizsi egyezmény hatására, az amerikai eredetű Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) mintájára szervezte meg első alkalommal Chernel István ornitológus. 1906-ban már országosan, iskolai rendezvényként került rá sor. A két világháború között Klebelsberg Kunó ezzel indokolja a szokás továbbvitelét: „a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.
Gyönyörködjünk madarainkban, hallgassuk éneküket, óvjuk élőhelyeiket.

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak(Bucerotiformes)rendjéhez tartozó a bankafélék(Upupidae)családjába tartozó Upupanem egyetlen faja.
Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt állományú, rétekkel, legelőkkel szomszédos öreg erdők lakója, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Megjelenik az emberek közelében is.
Testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-48 centiméter, testtömege 45-87 gramm. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbítát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A faroktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötét barna.
Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.
Üregekben, harkály által készített odúban fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó 16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.
Költőterületén márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul.
Hazai állományát 24-42 ezer párra becsülik. Az BirdLife International 2004-es adatai alapján a romániai populáció azon kevesek egyike, mely növekvő tendenciát mutatott az utóbbi években.
A Bodoki-Baróti hegység különleges madárvédelmi területen elsősorban a legelőkön, kaszálókon és mezőgazdasági területeken figyelhető meg, ritkábban kertekben, öreg gyümölcsfák odvaiban is fészkel.
Állományait elsősorban a rovarírtó szerek széles skálájú használataveszélyezteti.

Fotó: Szabó József

A tavasz folyamán Sugásfürdő környékén a Bodoki- és Baróti-hegység természetvédelmi terület kezelősége mesterséges madárodúkat helyezett el. A többszöri terepmunkán részt vettek a Székely Mikó Kollégium diákjai is CSIA Kinga biológia szakos tanár vezetésével. A Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ számára fontos a gyerekek természet iránti tiszteletre való nevelése. Ez volt a fő szempontja a tevékenységnek. A fészkek kihelyezésében segédkeztek a hegyimentők is.