Fekete gólya (Ciconia nigra). Visszatértek a fekete gólyák is. Javítgatták a fészket, majd máris kotlásba kezdtek.
Fekete gólya (Ciconia nigra). Visszatértek a fekete gólyák is. Javítgatták a fészket, majd máris kotlásba kezdtek.
A Székely Mikó Kollégium meghívására a nyolcadikos diákoknak tart intézményünk előadássorozatot a Kovászna Megye Tanácsa kezelésében levő természetvédelmi területekről, és általában a természetvédelemről. Az első találkozóra 2019. november 22-én került sor két osztály tanulóival. A központi téma a Bodoki- és Baróti-hegység Natura 2000-es terület és ennek madarai volt, de hangsúlyt fektettünk arra is, hogy felhívjuk a diákok figyelmét az emberi tevékenység hatásainak előzetes becslésének fontosságára, ugyanis ezeknek az elhárítása sokba kerülhet, több esetben pedig lehetetlen a természetet eredeti állapotába visszaállítani. A líceum biológia szertára megfelelő környezet a közel száz éve kitömött állatokkal, hiszen a megye faunájából már eltűnt fajt is be lehet itt mutatni.
1. Nagy színjátszólepke (Apatura iris)
2. Sakktáblalepke (Melanargia galathea)
3. Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina), hím
4. Fekete szemeslepke (Minois dryas), hím
A meghatározást köszönjük Vizauer Tibor-Csabának.
A Baróti-hegység körül készültek ezek a felvételek Szárazajta és Sepsibükszád körzetében.
A kálnoki tölgy(ek).
A kálnoki tölgyként szokták emlegeti az unitárius templom mellett élő famatuzsálemet, feledve, hogy az úthoz közel is van még egy többszáz éves, bár nem ennyire látványos tölgy. A kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a hely másik nevezetessége az 1781-ben épített fa harangláb. A temetőben látható Bedő Albert (Sepsikőröspatak, 1839 – Budapest, 1918) főerdőmester síremléke. A település bejáratánál elhelyezkedő, fallal kerített református templom melletti fa haranglábat valószínűleg 1732-33-ban építhették. A helyszín szabadon látogatható.