Emlősök:
Az európai vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. Testtömege: 3-14 kg, testhossza: 46-82 cm. Teste áramvonalas, ujjai közötti úszóhártya található. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Élőhelyét folyók, patakok, tavak, mocsaras területek, tengerpartok képezik. Tápláléka igen változatos, de főként halakból, kétéltűekből, rákokból, esetleg rágcsálókból és gerinctelen állatokból áll. Egész évben aktív. Leg gyakrabban két kölyköt hoz a világra.
Eurázsiai hód (Castor fiber): Eurázsia legnagyobb jellegzetes rágcsálófaja. Testtömege 20–33 kg, testhossza 75 cm-től egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Bundája barna, tömött, selymes és vízhatlan. Kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt: lágyszárúakat, fakérget és leveleket. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van. Hazánkban teljesen kihalt, a visszatelepítési intézkedések 2006-ban kezdődtek, és igen sikeresnek bizonyultak.
Halak:
Petényi márna (Barbus meridionalis petenyi): megnyúlt, hengeres testű hal, feje kúpos. Testhossza 15- 20 cm. Pikkelyei aprók. Színezete sárgásbarna, szabálytalanul elszórt sötétebb foltokkal, alsó úszói piszkos sárgák. Tipikus folyóvízi hal, a sebesebb sodrású vizek lakója. Vegyes táplálékon él, a mederfenéken található rákok, rovarlárvák és csigák mellett fölszedegeti a vízbe hulló magvakat és rovarokat
Botos kölönte (Cottus gobio): apró termetű hal, testhossza 9-11 centiméter. Feje nagyon széles, fölülről lapított. Teste csupasz, nincsenek pikkelyei. Sárgásszürke alapszínét sötétbarna foltok tarkítják. Tiszta, sebes sodrású, köves és kavicsos medrű folyóvizekben él. Ragadozó életmódú, fő tápláléka pataki bolharák, különböző rovarlárvák és felnőtt korban halak. Napközben rejtőzködő életmódot folytat.
Réti csík (Misgurnus fossilis): teste hengeres, nagyon izmos, nyákos, apró pikkelyekkel borított, 5-35 cm. Kisméretű száját 10 bajuszszél köríti. Hasa sárga, háta barna és oldalán jellegzetes sötétbarna csíkok húzódnak. Éjjel aktív, napközben az iszapban rejtőzik el. Rovarokat, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban, valamint a vízben lévő növényi törmelékeket is elfogyasztja. A telet az iszapba rejtőzve tölti. A víz időleges kiszáradását is el tudja viselni.
Balin (Aspius aspius)
Vágó csík (Cobitis teania)
Homoki küllő (Gobio kessleri)
Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus)
Gorda (Pelecus cultratus)
Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
Kőfúró csík (Sabanejewia aurata)
Gerinctelen:
Mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia): nappali, változatos mintázatú lepkefaj. Szárnyai vöröses narancssárgák, sárgásbarna és barna mozaikmintásak. Hátulsó szárnyon a szegély mentén fekete pontsor található. A hátulsó szárny fonákján világos szalagok és foltok helyezkednek el. Egyetlen nemzedéke májustól- júniusig repül. Élőhelyét mocsarak, műveletlen nedves és száraz rétek alkotják.
